22/07/2026
Július 22. – Mária Magdolna napja
Július 22-én Mária Magdolnára emlékezik a néphagyomány, aki az evangéliumi történet szerint felhagyott bűnös életével, és Jézus egyik első követője lett. Magdolna a megtérő bűnös nők, az orvosok és gyógyszerészek, a haldoklók, a foglyok, a borászok, a fodrászok és a parfümkészítők védőszentje.
A Magdolna keresztnév nem kifejezetten népszerű a parasztság körében, ennek feltehetően az az oka, hogy hittek a névmágiában, és nem szerették volna, hogy a lánygyermekek élete a bűnös asszonyéhoz hasonlítson. Ugyan emlékét tisztelték, de a megítélése mégis ellentmondásos, ahogy a napjához kapcsolódó szokások is.
A bibliai történet szerint Mária Magdolna dús hajával törölgette Krisztus lábát. A néphagyomány erről úgy emlékezik meg, hogy ezen a napon egy keveset le szoktak vágni a kislányok hajából, hogy az később még hosszabb és dúsabb legyen. A felsőszentivániak (Bácska) a hajnak mágikus funkciót is tulajdonítottak. Ezért a levágott hajat titokban elásták egy fa alá, nehogy valaki rontáshoz felhasználhassa, és ezzel ártson a lánynak, akitől a hajszál származik. A budaörsi német lányok tűzre dobták a levágott hajat, hogy az utolsó ítélet idején ne kelljen keresniük.
Mária Magdolna napjához munkatilalmak is kapcsolódnak. A Szeged környékiek nem tartották ezt a napot alkalmasnak a sütésre és a mosásra, több helyen tiltották is ezeket a tevékenységeket. A baranyai Rózsafa lakói úgy tartották, hogy nem szabad ekkor meszelni, mert Magdolna képe megjelenhet a falon.
Az időjárás népi megfigyeléseit ezen a napon is próbálták történeti hagyománnyal megmagyarázni. A kiskunfélegyháziak szerint esnie kell az esőnek, ugyanis Mária Magdolna máig siratja a bűneit. Azonban bizonyos elképzelések szerint Mária Magdolna könnyen elpityeredik, de soha nem sír sokáig. Ezzel magyarázták azt, hogy az eső csak rövid ideig tartott, és többfelé úgy gondolták, hogy ezen a napon kezdődik el az a hőség, amely Bertalan napjáig kitart.
Forrás:
• Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi népszokások. Mezőgazda Kiadó és Planétás Kiadó, Budapest, 1997. 138.
• Magyar Néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. 194.
• Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából. Szent István Társulat, Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója. Budapest, 1977. 22.
• https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-maria-magdolna
• kép: Ribera: Mária Magdolna a sivatagban (1640)
