10/05/2026
🔵A HÉT TÁRGYA
🗓️Lapáti Antal kanász dudás – fénykép 1949-ből
A Legelők és Pásztorok Nemzetközi Éve alkalmából 🌿 ezúttal Lapáti Antal egykori kanászt idézzük meg, aki a palóc dudás hagyomány egyik utolsó hiteles őrzőjeként maradt fenn a néprajzi emlékezetben. 1️⃣8️⃣8️⃣1️⃣. szeptember 8-án született Rétságon. Apja uradalmi cseléd és kanász🐖🚶♂️, nagyapja tehénpásztor🐂 🚶♂️volt, dudálni azonban egyikük sem tudott.
Az elemi iskola négy osztályának elvégzése után apja mellett bojtárkodott 🐖🐖🐖 🚶♂️Kisecset környékén. 1️⃣4️⃣ éves korában ismerkedett meg közelebbről a dudálással: gyakran találkozott Nové Jánossal, a környék jó hírű dudásával, aki a szomszédos disznónyájat őrizte. Nové János megkedvelte a fiatal Antalt, aki olykor pálinkát 🥃 vitt neki, ha megkívánta. Egy alkalommal egy rossz sípszárat 🪈ajándékozott számára. Lapáti ezen kezdett tanulni, majd amikor már dallamokat 🎶 is ki tudott rajta fújni, apja dudafejet faragott hozzá, birkabőrből 🐑 tömlőt készítettek, a bordót pedig már maga a fiú formálta meg.
Amikor a hangszer elkészült, mindig magával vitte a legelőre, és a disznók után dudálgatott. 🎶A pásztorélet mindennapjai így váltak számára a zenetanulás természetes közegévé. Kanászbojtárként dolgozott 2️⃣1️⃣ éves koráig, ekkor katonának vonult be. Később az első világháborúban négy esztendőt szolgált; visszaemlékezése szerint dudáját a háború idején is magánál tartotta, és gyakran muzsikált 🎶 vele a tiszteknek.
A háború 💣 után Romhányban telepedett le. Élete további részében napszámosként dolgozott, vályogot vetett, miközben tovább őrizte a nógrádi pásztorzene régi hagyományát. 🎶🌿