Magyar Október Hagyományőrző Tagozat

Magyar Október Hagyományőrző Tagozat Hagyományőrzés - Békéscsaba

Szabó János Szül: Zaruzsény, 1897. XI. 17.Anyja n: Babon ErzsébetLetartóztató: Szovjt Hads. 1956. XI. 19.Kivégzés:BOB. 1...
22/01/2026

Szabó János

Szül: Zaruzsény, 1897. XI. 17.
Anyja n: Babon Erzsébet
Letartóztató: Szovjt Hads. 1956. XI. 19.
Kivégzés:BOB. 1957. I. 19. 7ó. 40p
Eltemetve: 233/18/3
Vád: szervezk, fegyv. harc
Fogl: gkv.



Erdélyi szegényparaszti családban született 1897-ben. A hat elemi után két polgári osztályt végzett, majd kitanulta a géplakatos szakmát. 1914-ben behívták katonának, végigharcolta a világháborút. A Tanácsköztársaság idején századparancsnok volt a Vörös Hadseregben. Trianon után az elcsatolt országrészen maradt, vasúti munkásként dolgozott. Megnősült, két fia született, de hamarosan elvált feleségétől. 1944-ben költözött Magyarországra, a Földművelésügyi Minisztériumnál lett sofőr, majd 1946-tól alkalmi munkákat végzett. Újra megnősült, felesége előző házasságából született lányát adoptálta. 1945-ben belépett az MKP-ba, majd az egyesülés után egy évig az MDP-nek is tagja volt. 1949-ben tiltott határátlépés kísérletéért három hónap börtönbüntetésre ítélték. Szabadulását követően újra sofőrként helyezkedett el az Élelmiszerfuvarozó, majd a Zöldség- és Gyümölcsszállítási Vállalatnál. 1953-ban kémkedés vádjával újra letartóztatták, de kilenc havi előzetes letartóztatás után szabadon engedték. 1956. október 25-én csatlakozott a Széna téri fegyveresekhez, akiknek hamarosan a vezetője lett. Az épülő metró fúrótornyát és a környező felvonulási épületeket megszállva építették ki védelmi állásaikat. Megpróbálták megállítani, feltartóztatni a szovjet csapatokat, de a nagy erejű támadások újra meg újra szétszórták az egységet, amely azonban minden alkalommal újjászerveződött. Október végén a Maros utcai volt ÁVH-s laktanyába helyezték át főhadiszállásukat. A tűzszünet időszakában felügyeltek a rendre, ellenőrizték a közúti forgalmat, házkutatásokat tartottak ÁVH-s tisztek, pártfunkcionáriusok lakásán, többeket letartóztattak. November 4-ét követően kemény harcokat vívtak a szovjet csapatokkal, majd amikor a Széna teret már nem tudták tartani Hűvösvölgy-Solymár irányába vonultak vissza. Az SZKP Elnökségének delegációja jelölte ki az azonnali hadbíróság elé állítandók közé. 1956. november 19-én tartóztatták le. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Ledényi Ferenc hadbíró ezredes vezette különtanácsa szervezkedés vezetésének vádjával 1957. január 14-én halálra ítélte a fellebbezés lehetősége nélkül. 19-én kivégezték.

Élt 60 évet.

Dudás JózsefSzül: Marosvásárhely, 1912. IX. 22.Anyja n: Kovács RózaLetartóztató: KGB. 1956. XI. 21.Kivégzés: BOB. 1957. ...
21/01/2026

Dudás József

Szül: Marosvásárhely, 1912. IX. 22.
Anyja n: Kovács Róza
Letartóztató: KGB. 1956. XI. 21.
Kivégzés: BOB. 1957. I. 19. 7ó. 40p.
Eltemetve: 233/18/17
Vád: államellenes szervezkedés
Fogl: mérnök, politikus

Marosvásárhelyen született 1912-ben. A húszas évek végén kapcsolódott be az erdélyi illegális kommunista mozgalomba. 1933-ban letartóztatták, és kilenc év börtönre ítélték. 1939-ben szabadult, és a II. bécsi döntés után költözött Budapestre. Itt gépészmérnöki tanulmányokat folytatott, de oklevelet nem szerzett. 1944-ben az antifasiszta mozgalomban összekötő szerepet töltött be a különböző irányzatok között. 1944 szeptemberében tagja volt az első, nem hivatalos moszkvai fegyverszüneti delegációnak, alapító tagja a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának. 1945-ben kommunista kapcsolatait fenntartva az FKGP félé orientálódott, és a következő évben kisgazda színekben választották be a budapesti Törvényhatósági Bizottságba. A Kisgazdapárt elleni támadások során internálták. 1948-ban kiszabadult, de hamarosan ismét letartóztatták, előbb Kistarcsán, majd Recsken raboskodott. 1951-ben kiadták a román államvédelemnek, 1954-ben került vissza Magyarországra, ugyanekkor szabadult. A forradalomig mérnökként dolgozott. 1956. október 27-én beszédet tartott a Széna téren összegyűlt tömegnek. 29-én létrehozta a II. kerületi Nemzeti Bizottmányt; 25 pontos programja a pillanatnyi helyzetben radikálisnak számított. Ugyanezen a napon a Szabad Nép székházába t***e át a székhelyét, és lapot indított (Magyar Függetlenség) a címlapon bejelentve: nem ismerjük el a jelenlegi kormányt! Szervezetét Országos Nemzeti Forradalmi Bizottmánnyá keresztelte át, holott ehhez megfelelő struktúrával nem rendelkezett. A hozzá csatlakozó, de tőle nem szorosan függő fegyvereseknek (kb. 400 fő), az ún. Dudás - csoportnak a forradalmi erők körében sem volt jó hírük. 30-án tárgyalt Nagy Imrével. November 3-ig folytatta lapkiadói tevékenységét is, folyamatosan bírálva a kormányt tétovázó magatartásáért. Összeütközésbe került saját fegyvereseivel, akik 3-án leváltották. Kétszer a kormányerők is letartóztatták neki tulajdonított cselekmények, illetve az ezekről elterjedt álhírek (a Külügyminisztérium elleni támadás, a Nemzeti Bank kirablása) miatt. November 4-én megsebesült, kórházba került. 21-én tárgyalás ürügyével a Parlamentbe csalták, ahol a szovjetek letartóztatták. Az SZKP Elnökségének delegációja jelölte ki az azonnali hadbíróság elé állítandók közé. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának külön tanácsa Ledényi Ferenc hadbíró ezredes elnökletével szervezkedés vezetésének vádjával 1957. január 14-én halálra ítélte a fellebbezés lehetősége nélkül. Kegyelmi kérvényét ugyanezen testület utasította el. 1957. január 19-én kivégezték.

Élt 47 évet.

Földes GáborSzül: Budapest, 1923. V. 31.Anyja n: Fürszt ErzsébetLetartóztató: Győri Rend.Kap. 1957. IV. 30.Kivégzés: Győ...
21/01/2026

Földes Gábor
Szül: Budapest, 1923. V. 31.
Anyja n: Fürszt Erzsébet
Letartóztató: Győri Rend.Kap. 1957. IV. 30.
Kivégzés: Győri Megyei Börtön 1958. I. 15.
Eltemetve:
Vád: szervezkedés
Fogl: színházi főrendező
1923-ban született Budapesten. A keszthelyi premontrei gimnáziumban érettségizett. Elvégezve a Színművészeti Főiskolát előbb rendező színész a néphadsereg színházában, majd a Győri Kisfaludy Színház főrendezője lett. 1945-ben belépett az MKP-ba, majd tagja lett az MDP-nek is. 1951-ben megnősült, házasságából egy gyermek született. 1953-ban csatlakozott Nagy Imre irányvonalához, a reformpolitikához a miniszterelnök eltávolítása után is ragaszkodott. 1956. október 6-án jelen volt Rajk László temetésén, részt vett a Petőfi Kör több vitáján. Ennek mintájára hozta létre társaival 1956. október 23-án a győri Petőfi Kört. 1956. október 25-én tüntetés zajlott Győrött. Javaslatára a színház több dolgozója a NÉKOSZ-indulót énekelve csatlakozott a felvonulókhoz, jelszavaikkal a pártvezetés hibáit bírálták. Beszédében hitet tett Nagy Imre és politikája mellett, követelte Magyarország szuverenitásának helyreállítását. Miután a megyei börtön előtt rálőttek a tömegre, mindent elkövetett a további vérontás megakadályozása érdekében. Másnap részt vett a Győri Nemzeti Tanács megalakításában, ő lett az értelmiségi tanács elnöke. Délután Szigethy Attila megbízta, hogy Mosonmagyaróváron segítsen a rend helyreállításában, vegye elejét a további vérontásnak. Miközben a laktanyában a katonákkal tárgyalt, a tömeg beözönlött a kapun. Hiába próbált több helyről is erősítést szerezni. Letartóztatta a parancsnok politikai helyettesét, akit a városházán átadott a nemzeti tanácsnak, két másik katonatisztet pedig - azok kérésére - vitt el gépkocsijával Győrbe. 27-én megbízták a győri rádió adásainak politikai ellenőrzésével, délután a nemzeti tanács ülésén felszólalt a dunántúli ellenkormány terve ellen, hangsúlyozva, hogy a legfőbb feladat Nagy Imre mögé fölsorakoztatni a demokratikus elemeket. 28-án egy szélsőséges tüntetés hatására Szigethy Attila átmenetileg lemondatta pozíciójáról. November 4-e után tért vissza a politikai életbe, felvette a kapcsolatot a Hazánk című lap szerkesztőivel, cikkeket is írt az újságba. Színházi és egyéb kulturális rendezvényeken próbálta meg ébren tartani a forradalom szellemét, sikerült kiharcolnia, hogy a színház első premierje a Bánk bán legyen. 1957. május 3-án tartóztatták le. Elsőfokon a Győri Megyei Bíróság szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítélte 1957. június 10-én. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma 1957. december 21-én felment***e a gyilkosság vádja alól, de jogerőre emelte az elsőfokon kiszabott ítéletet. Hiába járt közben érdekében a magyar színházi élet több kiválósága, kegyelmi kérvényét az Elnöki Tanács elutasította. 1958. január 15-én kivégzése.

13/12/2025

A Békés Vármegyei Helytörténeti Egyesület (BVHE) a rendszerváltozás 35. évfordulója alkalmából elindította a Békés megyei rendszerváltók című interjúsorozatá...

11/12/2025

December 6-án a kormány maga mellett tudva a szovjeteket és a karhatalmat, provokatív, erőszakos támadásba lendült. A főváros több pontján, Baross tér, Kálvin tér, Nyugati, Móricz Zsigmond körtér környékén kommunista tüntetéseket szervezett. A Népköztársaság útján és a ...

07/12/2025

Fekete kendős tüntetés!A budapesti, december 4-i asszonytüntetés példáját követve a békéscsabai Barnevál és Máv Munkástanácsának támogatásával Mochnács Ilona...

06/12/2025

December 6-án a kormány maga mellett tudva a szovjeteket és a karhatalmat, provokatív, erőszakos támadásba lendült. A főváros több pontján, Baross tér, Kálvin tér, Nyugati, Móricz Zsigmond körtér környékén kommunista tüntetéseket szervezett. A Népköztársaság útján és a ...

04/12/2025

1956. november 4-ével súlyos tragédiával köszöntött ránk a második szovjet intervenció.Miként lett a forradalomból ellenforradalom? Az MSZMP IKB ülésén (1956. dec.2-4), a forrada

18/11/2025

A Csabagyöngye Kulturális Központ Béke a völgyben címmel videoklipet készített az 1956-os forradalom és szabadságharc 64. évfordulója tiszteletére.Elvis Pres...

Cím

Békéscsaba, Csaba Utca 1
Békéscsaba
5600

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Magyar Október Hagyományőrző Tagozat új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás

Kategória