25/05/2026
Pünkösd a húsvét utáni ötvenedik nap ünnepe, de a népi hagyományban legalább annyira szólt a virágokról, a termékenységről, a közösségi játékokról és a nyár kapujáról is.
A pünkösdi népszokásokban keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek.
Európa számos országában is ez tapasztalható a pünkösdi hagyományokban.
A termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál ezekben a szokásokban.
Pünkösd ünneplésében fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.
Pünkösdi népszokások – Pünkösdi királynéjárás, pünkösdölés
A házról házra járó pünkösdi szokásoknak két típusa különíthető el a 20. századi adatok, leírások alapján: az Alföldön és Északkelet-Magyarországon elterjedt pünkösdölés változatai, valamint a dunántúli pünkösdi királynéjárás, mely sokfelé még az 1960-as években is élő népszokás volt.
Egyes vidékeken pünkösdi királynő a központi szereplő, aki ruhájával, díszeivel is kivált a többiek közül, másutt a lakodalmas menet analógiájára menyasszony, vőlegény, vőfély, koszorúslány szerepelt, s végül előfordult, hogy nem is választottak megkülönböztetett szereplőket.
A pünkösdi királyné fejét általában rózsakoszorú díszíti, egyes változatokban rózsaszirmot hint maga körül.
Forrás: http://mek.niif.hu/
Fotók: Peer Réka
