Angyalos ház Kiskunlacháza

28/05/2026

„Régi tárgyak – élő emlékeink” - XII. forduló

Az Angyalos ház kiállításán sok régi használati tárgyat, eszközt láthat az idelátogató, mely régen a mindennapi élet fontos része volt. Ezeknek a tárgyaknak megvolt a maga helye, hasznossága. 🧺

Kérdésünk: Mi a tárgy neve? Mire használták? Miből készülhetett?

12/05/2026

„Régi tárgyak – élő emlékeink” - XI. forduló

Ünnepek 🥳

A dolgos hétköznapokat az ünnepnapokkal színesítették régen is az emberek.
Az ünnepek elsősorban az egyházi évhez kötődtek, Peregen a katolikus, Lacházán a református eseményekhez. Némely ünnep a természet rendjéhez, vagy családi eseményhez, munkafolyamatokhoz kapcsolódott.

Ilyenkor az emberek félretették a munkát, együtt volt a falu, együtt élték meg az eseményeket, aminek közösségformáló szerepe óriási volt.

Képeinken az Angyalos házban található egy-egy ünnephez köthető tárgyat mutatunk be.

Kérdésünk: Mi ez a tárgy? Melyik ünnephez köthető? Volt-e valamilyen élményed ezzel a tárggyal kapcsolatban?

Ha valakinek van olyan ünnephez köthető tárgya, amit mi nem tettünk fel, kérjük, hozzászólásában mutassa be!

04/05/2026

„Régi tárgyak – élő emlékeink” - X. forduló

Hímzés 🧵

Köztudottan nagyon ügyes kezű, szorgalmas nők voltak a peregi és lacházi lányok, asszonyok. Sokan szerettek és tudtak is szebbnél szebb terítőt, díszpárnát, szekrénycsíkot, falvédőt, kötényt, vagy más ruházatot hímezni. Ezzel tették szebbé, egyedibbé ruhaneműiket. 👗

A falvédő nem csak a falat védte és szépítette a konyhát, hanem a ráírt szövegnek nevelő hatása is volt.

Közösségépítő szerepe sem felejthető, hiszen gyakran együtt hímeztek, közben beszélgettek, énekeltek, egymástól tanulták a különböző újdonságokat. A peregi templomba is több alkalommal közösen hímezték ki a templomot díszítő terítőket, csíkokat. 👩⛪

A hímzések között előfordul Magyarország különböző tájegységeinek jellegzetes motívumai, öltései. Szívesen várunk az otthon lévő elsősorban régi kézimunkákról készített fényképeket, néhány információval együtt.

20/04/2026

Ismét egy vidám esemény 😊

A hagyományok őrzése nem csak a régi tárgyak kiállítását, hanem a múlt eseményeinek, szokásainak felidézését is jelenti. Pereg és Lacháza népzenei múltját idézi az Értéktári Füzetek legújabb kiadása, melyet Kiss László peregi születésű mesterpedagógus, szaktanácsadó, népművelő, népzenész írt „Mozaikok Pereg és Lacháza népzenei hagyatékából” címmel. 🎵

A kiadvány ünnepélyes bemutatása volt április 17-én a művelődési központban, melyen Kiss László szervezésében több zenekar segítségével felelevenítették Pereg és Lacháza színes népzenei hagyományait, emlékeit, zenészeit.🎼

Színvonalas, vidám értékmegőrző program volt ez is! Köszönjük!

13/04/2026

„Régi tárgyak – élő emlékeink” - IX. forduló

Régen a falusi gyerekek többnyire a szabadban játszottak, fogócskáztak, bújócskáztak, körjátékokat, ügyességi játékokat játszottak. Játékaikat a természetben talált termésekből, fából, bőrből, textilből, egyéb más anyagokból készítették.

A lányok rongybabákkal, vagy kukoricacsuhé babával babáztak, főzőcskéztek sárból, levelekből, szerepjátékot játszottak. Labdajátékokat általuk készített rongylabdákkal játszottak.

A fiúk ügyességet, bátorságot igénylő játékokat részesítették előnybe.
A játék közösségi élmény volt, több korosztály együtt játszott, a szabályokat is közösen alakították, fejlesztették az ügyességüket, kitartásukat.

Évekkel ezelőtt „István bácsi játékoskolája” címmel Pokornyik István bácsi városunk díszpolgára bemutatta saját gyermekkori játékait, melyet az Angyalos háznak ajándékozott.

Kérdésünk: A képeken István bácsi játékait látjuk. Mi a nevük? Miből készíthették? Hogy lehet játszani velük?

05/04/2026

HÚSVÉT AZ ANGYALOS HÁZBAN 🐣☀️

Április 4-én pénteken egy vidám hangulatú családi rendezvény népesítette be közösségünk udvarát. Szijjártó Judit és néptáncosai szervezésében húsvéti örömökben részesülhettek kicsik és nagyok. Néhányan a kiállítást is megtekintették.

Köszönjük a szervezők lelkes munkáját! 😍

30/03/2026

„Régi tárgyak – élő emlékeink” - VIII. forduló

Régmúltban a falusi emberek tisztálkodási lehetőségei jóval egyszerűbbek voltak, mint ma. A házakban nem volt vezetékes víz és fürdőszoba, ezért a tisztálkodás a mindennapi élet természetes, de szerényebb körülmények között zajló része volt.

A vizet általában kútból hordták be a házba. A tisztálkodás legtöbbször egy lavórban vagy teknőben történt. A vizet sokszor a sparhelten vagy a tűzhelyen melegítették fel.

A tisztálkodáshoz kezdetben házilag főzött szappant használtak, amelyet zsírból és lúgból készítettek. A hajmosás ritkább volt; sokszor hamulúggal vagy később bolti szappannal mosták a hajat.

Az Angyalos ház „fürdőszobája” látható a képeken. Kérdésünk: ki tudja, mi a neve a tárgyaknak, mire használták?

28/03/2026

Sok szeretettel ajánljuk az érdeklődők figyelmébe! 😊

A hazai üdülési és szabadidős lehetőségek magazinja.Szerkesztő: Tóth Enikő.👉 feliratkozás: https://goo.gl/uo2kim 👉 web: http://www.atv.hu 👉 facebook: http...

23/03/2026

„Régi tárgyak – élő emlékeink” - VII. forduló

A takács a régi falusi mesterségek egyik fontos képviselője volt. A múlt század elején – különösen a 19–20. század fordulóján Peregen és Lacházán is dolgoztak takácsok, akik szövőszéken szőtték a különféle vászon- és szövetanyagokat.

A paraszti háztartásokban a lenből vagy kenderből font fonalat gyakran a család készítette, a takács pedig ebből szőtte meg az anyagot: vásznat inghez, ruhához, lepedőt, törölközőt, abroszt, zsákvásznat, szőnyeget, pokrócot.

Az Angyalos ház tulajdonában van egy eredeti nagy szövőszék, melyet jelenleg szétszedve tárolunk helyhiány miatt, de egy kisebb szövőszéket jelenleg is meg lehet tekinteni.

Kérdésünk: Milyen tárgyat láthatunk a képeken? Ki végzett takácsmesterséget a településünkön, hogy hívták?

Válaszokat a hozzászólásokban várunk!

15/03/2026

„Régi tárgyak – élő emlékeink” - VI. forduló

A cipészet régen nemcsak mesterség, hanem fontos falusi foglalkozás volt. A cipész (vagy suszter, varga) a közösség megbecsült tagja volt, hiszen a lábbeli érték volt, amit nem kidobtak, hanem javítottak. A falusi cipész méretre dolgozott, javította a szakadt csizmát, újra talpalt, sarkat cserélt, foltozott. A szegény emberek cipője gyakran generációról generációra öröklődött. 👞

A cipész műhelye egyben a beszélgetések helyszíne, hírek továbbadása is volt.

Kérdésünk: Milyen tárgyakat láthatunk a képeken? Mire használhatták? Kik voltak településünk cipészei az elmúlt időkben?